1. a hallás páros érzékszerve. ▸ csupa fül vagyok ▸ fülébe jut valami ▸ nem hisz a fülének | fülkagyló. ▸ befogja a fülét ▸ fél füllel hall valamit | ▸ fülig fülig pirul. | ▸ kutya macska füle fülét

2. (zenei) hallás. ▸ olyan a füle, mint a bot

3. vál a tudat a hallás útján szerzett értesülések szempontjából. ez nem női fülnek való.

4. tárgynak kiálló, hajlított része, rendsz. fogója. a kancsó füle. | sapkának a fülre lehajtható leffentyűje.

5. (könyv)lapnak behajlított sarka.

6. könyv borítólapjának behajtott széle. | biz fülszöveg. még nem írta meg a fület. ▸ se füle, se farka ▸ valami van a füle mögött ▸ az egyik fülén be, a másikon ki ▸ a fülén ül ▸ a fülét a füle botját se mozdítja ▸ rágja a fülét valakinek

[ fgr ]

1. valakin, valamin rajta, ill. a felületén, tetején. a fiún [kabát van]; a kövön [áll].

2. vhol benn, ill. vmely helyiségben, intézményben. a konyhán, az egyetemen. | vmely helységben, településen, terepen. az erdőn, budán. | valaminek a színhelyén. temetésen.

3. vmely időben. azon a napon; télen.

4. <valamilyen> módon. [éles] hangon.

5. valakit, valamit fel-, ill. kihasználva, valamivel mint eszközzel. fián [élősködik]; autón [jár].

6. valami miatt. [megsértődik] a tréfán.

7. valamilyen állapotban, valamilyen körülmények között. békén [hagyja].

8. <vonzatként.> [gondolkodik] a dolgon; [segít] a betegen. | <vonzatszerűen, nu-val.> az erdőn [túl].

<némely magánhangzós végű mn-hez:> -an/-en. mohón.